Feladó: "Szakács Tamás" Címzett: "FraterNet Mindenki" Tárgy: Lk 12,32-34. Dátum: 2000. június 11. 19:17 Kedves Mindenki! Hátha még valakinek időben lesznek az alábbi gondolatok ahhoz, hogy hasznát is vegye: Tulajdonképpen szorosan kapcsolódik az első napi témához! Tegnap kérés meghallgatása, most amikor már megkaptuk a mindennapi betevőt. Ott ne aggódjunk (épp erről szólnak a textus előtti sorok!), itt ne teljünk el. Mert a vagyon szörnyű gonosz. Tessék csak megnézni, milyen hatalmas változás megy végbe emberekben, ha vagyonhoz jutnak valamilyen módon! Rájuk se lehet ismerni! És úgy általában nézzük meg, kik között vannak a legtöbb zsugori és a leginkább kapzsiak?! Kell bizonygatni, hogy a gazdagok között?! Az özvegyasszony két fillérje mára elavult: a szegények nemcsak arányban adnak többet, hanem abszolút értékben is! Elengedhetetlen a kontextus: aki hittel meglátta, hogy életét és üdvösségét Istennek köszönheti (azaz Szentlelket kapott! [nem megtanulandó ismeretről van ugyanis szó! Más tudni valamit, tudatában lenni valaminek, és más a bizodalmas hit!]), az tudja, hogy teste fenntartását sem tekintheti Istentől független jelenségnek. A kezdőmondat mindenesetre kicsit furcsán függ itt, hiszen az még a gondviselés téma utolsó mondata. Ugyanakkor felütésként is érthető: ha Isten gondot visel, akkor milyen alapon kuporgatunk magunknak?! Majdnem azt is mondhatnánk: ha megtapasztaltuk Isten gondviselését életünk fenntartásában, akkor legyünk mi is a Teremtő gondviselésének eszközeivé, és másokról mi viseljünk gondot! Az igazi kincs nem szerezhető meg kuporgatással, csak szétosztással. "Gyűjts kincset a földön, és az elkerülhetetlenül a föld irányába fogja húzni szívedet. Gyűjts a mennyben, és az vonzani fogja szívedet, céljaiddal, ambícióiddal és vágyaiddal együtt a menny irányába. A menny aligha realitás olyan ember számára, aki nem kész készpénzt invesztálni rá és érdekeire; de annak megtételével, a mennyi mind reálisabbá válik annak, aki így jár el." (DAVID GOODING: Az evangélium Lukács Szerint, 201. o.) -- Az aggodalmaskodás ettől von el, Isten gondviselése iránti bizalom helyett rohanunk a megélhetés után. Aztán tessék megnézni, hányan is roppannak bele ebbe, végül elveszítenek mindent, mert az igazi értéket nem keresték, a mulandót meg hiába gyűjtötték. Egyik volt osztálytársam (HORI) -- aki 80DM/h fizetést ajánlott -- mindezt így fogalmazta meg e-mailben: "Most azért elég jól megy. Irodaim vannak Németországban, Ha New Yorkba megyek Limousine szállít a felhőkarcoló tetején levő irodámhoz. Mindennek ellenére egyetlen perc alatt tönkremehetek és mehetek haza. És ez nem vicc. Barmikor széteshet az egész. Minden logika szerint állandó görcsbe kellene, hogy legyek az izgalomtól." Természetesen lehetséges, hogy anyagi, pozícióbeli előnyökért valaki nem meri Istenre bízni magát, mert fél az esetleges káros következményektől -- nem lesz elég haszna, ha nem csal, elbocsátják, ha nem enged a korrupciónak, stb. Jézus azt mondja: Megmenti hát egzisztenciáját -- és ezért elveszti! Megtalálja a földi kincset -- de tova illan számára a mennyei! A megalkuvásnak mindig ára van. A földi világban lehet, hogy (csak?) előnyökkel jár -- a mennyiben viszont biztos, hogy csak hátrányokkal! Hasonló veszélyekkel jár, hogy a kis -- vagy nagyobb -- vagyonkánkat féltjük mások szolgálatába állítani. Lehet, hogy könnyebben megélünk itt a földön -- de miből fogunk odaát, ha nem gyűjtünk mennyei kincseket?! Nem nyomorba akar dönteni Jézus, hanem tudja, hogy a puszta megélhetésnél jóval többünk van -- nézzünk csak körül őszintén otthonunkban: mennyi minden hiányát nyugodtan el tudnánk szenvedni? (Vannak persze olyan eszközeink, amelyek ugyan nem olcsók, de munkánkat segítik elő -- ez nem minősül ilyen feleslegnek.) Mindenesetre döbbenetes volt a tavalyi iskolai olasz út, ahol az erdélyiek kivétel nélkül nálam sokkal pazarabbul bántak a pénzükkel! Vagy amikor a cigány festő rendszeres szívtapaszért jött hozzám, és egy hosszú kihagyás után arra panaszkodott, hogy Pesten nővérénél lakott a padláson, és napi 2000 Ft-ot kért érte... (Mennyi is a fizetésem napokra lebontva?!?) Vagy iskolai esetek: panaszkodnak, hogy nincs pénz ebédre, erre-arra -- aztán kiránduláskor hirtelen mindenre van pénz... Nem csinálunk ilyesmit mi magunk is? Ahol a kincsed, ott a szíved! Jézus nem ok nélkül, nem alaptalanul buzdít bőkezű adakozásra: "Ne félj, kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!" (32,) Isten uralma kettős: egyrészt a mennyek országának összefüggésében kell beszélnünk róla (sokan egyenesen ide akarják száműzni) -- ugyanakkor munkájának nyomai megjelennek ebben a világban is. Nemcsak megteremtette, hanem fenn is tartja a világot. Ezt (is) jelenti a gondviselés. Sálóm-Eiréné-Üdv: \\\\\\///// / _ _ \ (| (.) (.) |) ____________________.oOOo__( )__oOOo.____________________ | | | Tommyca - Szakács Tamás | | | | 2170 Aszód, Falujárók útja 5/8. 2. lépcsőház, I. em. 7. | | (28) 402-085 | | | | tommyca@mail.digitel2002.hu | | http://www.geocities.com/Athens/Agora/3031/ | |____________________.oooO________________________________| ( ) Oooo. \ ( ( ) \_) ) / (_/