Feladó: "Szakács Tamás" Címzett: "Fraternet Mindenki" Tárgy: Gal 5,13-14. - Szabadság, szeretet! E kettő kell nekem Dátum: 2001. július 7. 02:08 Kedves Szabad Rabszolgák! Nehogy iga-hirdetésbe hajtsátok fejetek, hát inkább az igehirdetéshez szolgáltatok bő adalékanyagot szemezgetés céljából: Törvényről és szabadságról szól a apostol. Mai divatos szóval azt is mondhatnánk, a liberalizmus kerül elő, hiszen Krisztus a Nagy Liberátor, Aki felszabadít a törvény igája alól. Csakhogy ehhez jól kell érteni a szavakat! Igaz, hogy a liberalizmus kifejezés eredete szerint bizonyos korlátok alóli felszabadulást jelent, sőt a feudalizmusban lassan szárnyaira kapó polgárok oldaláról azt is jelentette, hogy a társadalmi jogokért nem forradalmi úton kívánnak küzdeni -- mai -- tulajdonképpen kiforgatott -- értelme azonban sokkal jobban kifejezhető a szabadelvűséggel, még pontosabban a szabadossággal; itt már nemcsak engedékenységről, apróságokkal nem törődő nagylelkűségről van szó, hanem inkább elvtelen nemtörődömségről. Ezt legjobban talán akkor láthatjuk meg, ha arra gondolunk, meddig is tart egy liberális liberalizmusa -- akár társadalmi, akár teológiai oldalát vizsgáljuk? Tulajdonképpen irtózatosan szigorú korlátokig! Csupán addig, míg a másik is úgy gondolkodik! Amint valaki nem osztozik e liberalizmusban, máris élesen támadják, és elfelejtik, hogy éppen liberálisként kellene tolerálniuk más véleményeket. Mégis, amint más vélemény száll szembe nézeteikkel, kiderül, hogy a liberalizmus nagyon is szűk keretek között értendő csak -- szinte önmeghatározásával szembeszegülve. A felszabadítás teológiára is gondolhatunk, mely szerint a keresztyének feladata az, hogy részt vállaljanak a társadalmi igazságosság kialakításában -- mégpedig úgy, hogy harcoljanak, forradalmat szervezzenek az elnyomott (elsősorban Dél-Amerikai) szegények felszabadítására. Ám se Jézus, se Pál nem erről beszél! Az őskeresztyéneknek eszükbe nem jutott pl. rabszolgafelkelést szervezni. Ők valami egészen más szabadságról tudtak. Természetesen nem a társadalmi igazságosság szándékával van a baj -- hanem a módszerrel, amellyel ezt elérni kívánják. A teológiai liberalizmus úgy akar felszabadulni, hogy a Bibliától, dogmától szabadul meg, és csak azt fogadja el, amit a (természet)tudomány is -> és így válik valójában ennek rabjává... Jól mutatja mindezt, amiről az apostol beszél szabadság és szabadosság terén. A paradoxon éppen az, hogy csak akkor lehetünk szabadok, ha rabszolgákká leszünk! A korlátlan szabadság eleve illúzió. Hiszen ilyen értelemben a szabadság nem is lehetne egyetemes: ha valakinek mindent szabad, akkor az egyértelműen jelzi, hogy másoknak viszont (majdnem) semmit -- hiszen amint valamit akarnának mások, máris a valaki szabadságát sértené. A szabadság ilyen értelme még filozófiailag is abszurdum -- ott is csak azt jelenti, hogy bizonyos korlátok között választási lehetőségem van. Ha van pénzem, annak keretei között választhatok, hova megyek nyaralni -- ha azonban nincs pénzem, nem megyek; de ettől még nem váltam rabbá... Mi tehát a keresztyén szabadság? Egy furcsa vargabetű. Az első lépés Isten törvényének felfedezése: hogy Isten bizonyos dolgokat kíván tőlünk, sőt megkövetel, másokat pedig megtilt. Annak felismerése, hogy életünk csak e keretek között lehet valódi élet. Épp ezért könnyű rabjává válni ennek a törvénynek -- és máris a szolgaság igájában vagyunk, ahogyan a Galaták is tették! Igaz, hogy nem a zsidó törvény igáját vesszük elő, hanem egyfajta keresztyénesített törvényrendszert, de lényegét tekintve egy és ugyanaz. Ahogyan a zsidók is görcsösen ragaszkodtak a törvény betűjéhez (miközben a lényegét akár meg is szegték!), úgy vagyunk mi is: úgy képzeljük, a keresztyénség különféle előírások, külsőségek megtartását jelenti: Akkor vagy igazi keresztyén, ha megtartod a különféle szabályokat, cselekedetekkel igazolod buzgalmad. Ekkor mi is rabok vagyunk. Igaz, hogy vannak szabályok, amiket Jézus útmutatásul konkrétan is megfogalmaz, de ha szabadságra akarunk jutni, akkor észre kell vennünk, hogy ezek a szabályok mind egyetlen elv köré épülnek, és ezért nem az egyes parancsolatok megtartásában van a keresztyén élet. Hát akkor miben áll a keresztyén élet, és annak szabadsága? Talán a szeretet törvényében? Részben igen: ez a rendezőelv. Ugyanakkor azt is észre kell vennünk, hogy még ez is csak következményként jelenik meg; az igazi forrás az a hit, amit Jézus Krisztus szít lelkünkben -- érdem, cselekedetek és törvény nélkül. Ezzel a lelkülettel válik mindennél világosabbá, hogy valóban a szeretet nagy parancsolatában foglalataik össze minden, amit Isten tőlünk kíván. Ennek követését jelenti a keresztyén szabadság! Azt, hogy tudjuk: "Minden szabad, de nem minden használ." (1Kor 10,23.) Pál -- Jézus alapján -- még világosabbá teszi, hogy a szabadság nem mindenre kiterjedő, minden tekintet nélkül való. A krisztusi szabadság valójában rabszolgaság a világ szemében, hiszen a szeretet önkéntes választása, döntése alapján mások érdekét nézi, másokon igyekszik segíteni. Nem azért, hogy cserébe majd viszonozzák valamikor, amikor épp nekem lesz rá szükségem, hanem azért, mert kizárólag azt tekintem, hogy a másiknak szüksége van rá, nekem pedig megadatott a lehetőség, hogy segíthessek -- választhassam a szeretet útját. Ez a szabadság: a szeretet döntése a rabszolgaság mellett! Érdemes feleleveníteni GYÖKÖSSY megkülönböztetéseit az hro" -- filia -- agaph vonalon: az érdekből, vágy vonzalmából való szeretet -- a viszonzást váró szeretet -- az önzetlen, isteni szeretet. Egyedül ez utóbbi szeretet képes arra, hogy valóban rabszolgája legyen a másiknak, hogy valóban úgy szeresse a másikat, mint önmagát. A másik kettő látszólag még képes is arra, hogy szimulálja a szeretetet, de kritikus pillanatokban lelepleződik, és kiderül, hogy csak önzés van benne. Van-e vajon helye a mai világban az agaph-nak? Nincs. Ám nélküle halálra van ítélve... Nincs helye -- de Isten ezt kívánja tőlünk, függetlenül korszellemtől, közfelfogástól. Nem könnyű a szabadságnak ez a szolgai útja -- de tulajdonképpen egetlen lehetőség arra, hogy keresztyén életet éljünk! Ha az ÓSZ azt mondja, ne tégy olyat másnak, amit magadnak nem kívánsz, akkor Jézus ezt még fokozza: tedd meg mással, amit magadnak kívánnál! Ilyen egyszerű eldönteni, mit kell tennem adott helyzetben: beleképzelni magam -- és menten rájövök, mi a dolgom! Persze megvalósítani nem ilyen egyszerű, a szabadságért sokat kell küzdeni, hogy levethessük az önmagunk által felrakott láncokat -- a szabadság nem a mások által felrakottak lerázása! Néhány idézet CSERHÁTI kommentárjából, hátha van, aki még bírja: "A harmadik kifogás több figyelmet érdemel, mert a feltételezéssel szöges ellentétben éppen ezen a ponton lesz nyilvánvalóvá a Galata-levél üzenetének hallatlan időszerűsége. Azt állítják egyesek, hogy korunk egyik fő betegsége az erkölcsi eresztékek meglazulása. De milyen gyógymódot ajánlanak a jövőért aggódók az egyház vagy a társadalom számára? Nem ugyanazt a módszert-e, amit Pál ellenfelei Galáciában akartak bevezetni? Fel kell hagyni az engedékenységgel, szigorúbb törvényeket kell hozni, és a törvények betartását következetesen ellenőrizni kell. Igaz, sem az egyház, sem a társadalom nem élhet meg törvények nélkül, de ha kizárólag a törvényekre épít, akkor csak a csődöt mondó egyháztagok vagy a büntetett előéletűek számát gyarapítja. Az igazi változás az emberben mindig belülről indul ki, ha valaki részéről meg nem érdemelt szeretetet, önzetlen szolgálatot tapasztal. Ebből él az egyház és az emberiség, nem pedig a drákói szigorból." (CSERHÁTI: A Galáciabeliekhez írt levél, 4. o.) A hit kizárólagos szerepe Isten és ember harmonikus viszonyában olyan fontos következményeket von maga után, amelyekről ellenfelei nem akarnak tudomást venni. Mert ha egyedül a hit számít (5,6), akkor semmi jelentősége sincs annak, hogy valaki körül van-e metélve, vagy nincs. Ezért érti félre az apostol szándékát az az újszövetségi kutató, aki azt állítja, hogy ő a törvénytől szabad keresztyénségért küzd (pl. Lindemann, Hübner). Hübner egyenesen következetlenséggel vádolja meg Pált, mert nyilvánvaló törvényellenes álláspontja mellett közösséget vállal a törvény előírásaihoz ragaszkodó jeruzsálemi keresztyénekkel. Pedig Pál alapállása világos: a keresztyén ember szabadon választhat a törvény igája alatt folyó vagy törvény nélküli életforma között, csak ne higgye, hogy választásának bármi köze is lenne üdvösségéhez. Nem érdem az sem Isten előtt, hogy valaki elutasítja a hithű zsidó ember törvényeskedését. Pál a levélben nem a törvény ellen harcol, hanem az ellen a kényszer ellen, amelyet zsidókeresztyének a pogány származású galáciai keresztyének ellen alkalmaznak, amikor a törvény igájának a vállalását üdvösség elnyeréséhez szükséges lépésnek jelentik ki. Mert az üdvösségünk nem azon múlik, amit teszünk, vagy nem teszünk, hanem egyes- egyedül a hiten. Minden más az üdvösség szempontjából adiaforon", azaz lényegtelen dolog." (CSERHÁTI: A Galáciabeliekhez írt levél, 19-20. o.) Az egyetlen evangélium" igazságából adódó következmények felidézése azonban azt a célt szolgálják, hogy megvessék az alapját a keresztyén élet titkáról szóló állásfoglalásnak. Mert Pál ellenfeleinek fő érve éppen az volt, hogy a bűn miatt a Krisztusban hivő embernek is szüksége van a törvény fegyelmére. Az apostol felveszi a kesztyűt, és felfedi a keresztyén életfolytatás alapját. Az új, Istennek tetsző életet nem a törvény biztosítja. A Krisztustól kapott szabadság, amely felülemelkedik a körülmetélkedés vagy körülmetéletlenség lényegtelen körülményein, valóban ürüggyé válhat a keresztyén ember számára a régi élete folytatására (5;13). De ezen csak az segíthet, hogy Isten újjáteremti őt szeretetével (6,15). A Krisztus keresztjén tájékozódó hit az ajándékba kapott Lélek segítségével fel tudja fogni Isten kimondhatatlan szeretetét. Isten szeretete pedig belső kényszerré válik, hogy az ember is személyválogatás nélküli szeretettel szeresse embertársát, és felebarátja szolgálatára szentelje életét (5,13). A hit megtermi a Lélek gyümölcsét, a sokoldalú szeretetet (5,22-23), és így szeretet által tevékeny hitté válik (5,6). Ez a keresztyén életfolytatás titka. Nem a törvényt kell komolyabban venni, hanem meg kell erősödni a hitben, és akkor Isten újjáteremtő erői felülkerekednek megromlott természetünk bűnös kívánságain (5,16)." (CSERHÁTI: A Galáciabeliekhez írt levél, 20-21. o.) Pál számára sem mindegy, hogyan él a keresztyén ember. Ő is teljesítményt vár a Krisztusban hivőtől, sőt még nagyobb teljesítményt, mint ellenfelei. Azt kívánja, hogy minden dolguk szeretetben történjék. De erre senkit sem lehet a törvény szigorával kényszeríteni. A szeretet csak a szabadság légkörében, belső késztetésre tud kihajtani az emberben, s ezért az Isten által megkívánt krisztusi szeretetre csak azok képesek, akiket Krisztus erre a szeretetre a maga szeretetével felszabadított. A szeretetet felfoghatjuk a szabadság korlátjának, megszorításának is: az ember csak addig szabad, míg szabadsága nem sért másokat. A szeretetnek ez a polgári értelmezése idegen az apostoltól. Ő semmit nem von vissza abból, amit az előző szakaszban kimondott: (korlátlan) szabadságra szabadított meg titeket Krisztus (5,1)! De ugyanilyen határozottsággal vallja, hogy a Krisztustól kapott szabadságunk a szeretetben teljesedik ki. Az igazán szabad ember az, aki Krisztus módján tud szeretni! (CSERHÁTI: A Galáciabeliekhez írt levél, 242. o.) A szeretetről sok téves elképzelés él az emberekben, még keresztyénekben is. Általában valamiféle meghatározatlan vonzalomnak, esetleg jótékonykodásnak vélik. ... A szeretet ezért nem reked meg az érzelmek szintjén, hanem a másik ember tevőleges, áldozatos szolgálatában ölt testet. ... Pál ezt a szeretet krisztusi mértékének egyedül megfelelő életformát egyenesen rabszolgai szolgálatnak nevezi. ... a Krisztusban hívő ember számára csupán egyetlen rabszolgaság létezik, mégpedig a felebarát szolgálata. ... Ahogy Luther írta hatalmas mondatában: A keresztyén ember hite által szabad úr minden felett, és senkinek sincs alávetve. A keresztyén ember (a szeretet által) mindenek készséges szolgája, és mindenkinek alá van vetve." " (CSERHÁTI: A Galáciabeliekhez írt levél, 248. o.) AUGUSTINUS: "Szeress, és tégy, amit akarsz." Ezt gyakran úgy értjük, hogy akkor korlátok nélkül bármit tehetünk -- csak a "tégy, amit akarsz" felére figyelve. Pedig a "szeress" felvezetés komoly feltételeket jelent! Hiszen a szeretet kiszűr rengeteg lehetőséget. A mondat nem azt mondja, hogy bármit tehetünk, hanem azt, hogy a szeretetnek megfelelő cselekedetek egyeznek Isten törvényével! Persze a szeretetet is helyesen kell hozzá érteni. A szeretjük a másik embert, akkor már nem fér bele, hogy rosszat tegyünk vele. Mindenekelőtt pedig azt kell szem előtt tartanunk, hogy ezt megelőzi az, hogy Istent is szeressük -- és így ebbe már nem fér bele, hogy 'rosszat tegyünk Vele', azaz akaratának ellenszegüljünk, törvényébe ütközzünk -- ez a "szabadság tökéletes törvénye" (Jk 1,25.)! Nem véletlenül figyelmeztet Pál: "csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek" (13.) Lehetne foglalkozni LUTHER: A keresztyén ember szabadságáról c. művével -- de minden nem férhet bele még egy előkészítőbe se, nemhogy magába az igehirdetésbe! Káldy Biblia jegyzetei: "csak e szabadsággal ne éljetek vissza a gonosz kivánság gerjesztésére, hanem legyetek szabadok a lelki szeretet által, melylyel egymásnak szolgáltok. - A lelki szeretet itt ellenében áll az érzéki kivánságnak; azonban a "lélek" szó nincs meg a görögben. A keresztény szabadság tehát a szolgálatra kész szeretetben áll. Szépen használja az apostol e szavakat: szeretet által szolgáljatok. Mert a szeretet csakugyan szolgálat, a mennyiben a ki szeret, nem azt teszi, mi neki tetszik, hanem mi másoknak tetszik, azt cselekedni pedig, mi másoknak tetszik, annyit tesz, mint szolgálni, mint ar. sz. János megjegyzi. Igy a szeretetnek ugyan szolgálati tulajdona van, de azért a legszabadabb érzelem az, melylyel az ember csak bír, sőt tulajdonképen csak az szabad és működik szabadon, a ki szeret; mert csak a szeretet adja meg az akaratnak ama mentességet minden gátló befolyástól, melynélfogva mindent könnyen s úgyszólván küzdelem nélkül teljesíthet. - Itt kezdődik a harmadik pont (lásd a bevez.), melyben az apostol megmutatja, hogy a keresztényeknek, habár a mózesi törvény által nem köteleztetnek is, nem szabad élniök féktelenűl, hanem lélekben és szeretetben kell az új törvényt teljesíteniök." Jubileumi kommentár: "Gal. 5,13-15. A szabadság a szeretetben bontakozik ki. A szabadságról Pál apostol nem külső, politikai értelemben, hanem belső, lelki értelemben beszél. De mint ahogy a politikai szabadságot a közhatalom alkotmányos rendje korlátok közt tartja és fegyelmezi, hasonlóképpen a lelki szabadság sem lehet ürügy a szabadosságra, indulatok és ösztönök fékevesztett tobzódására. Ha a lelki szabadság az önkénynek nyitna utat, igazuk lett volna a törvényeskedőknek. A keresztyén szabadság azonban éppen gonosz természetünk, önző hajlamunk megfékezésére való. A Krisztusban újjászületett ember felszabadul a szeretetre. A keresztyén szabadságot tehát nem magunk szerezzük meg, hanem felülről kapjuk. Ezt a szabadságot korlátok közt tartja és fegyelmezi a szeretet, mi több: áthatja, mozgatja és élteti is egyszerre. A keresztyén szabadság lelke a szeretet, mely természetünk és múltunk megkötözöttségeiből egyaránt felold s utat nyit az önkéntes szolgálatvállalásokkal a jövendő felé. A Krisztusban való szabadság segít a politikai szabadság bölcs használatára is. Galáciában a törvényeskedés körül dúló harc szembeállította a zsidóságból és a pogányságból jött keresztyéneket, az előírások rabjait és a szabadságban élőket; a pártoskodás zilálta szét a gyülekezeteket. Pál apostol emlékezteti gyermekeit a szeretetre, mely által a szabadság közösségformáló és fenntartó erővé válik, szeretet nélkül viszont szabadossággá fajul s nem marad más belőle, mint az egymás marása-falása. Ezzel minket is emlékeztet a szabadsággal való élés keresztyén felelősségére." HAAG lexikon szabadság cikkéből: "...nem szolgáltunk soha senkinek. Miért mondod hát, hogy szabadok lesztek?" (Jn 8,33.) Pál azt a tanácsot adta a rabszolgáknak, hogy ne törekedjenek szabadságra, mert keresztény szempontból nem volt többé különbség a rabszolga és a szabad között. A bűn által az ember a bűn rabszolgájává válik, ami nem valamiféle erkölcsi fatalizmus, hanem a bűnt elkövető ember szabad döntésének, ill. tettének a következménye. A keresztény értelemben vett szabadság kibontakoztatja azt, ami csírájában már az ÓSz-ben is megvan. Vagyis háromféle értelemben jelent szabadulást: a) a bűntől b) a törv.-től, amely épp megkötéseivel csábít törvényszegésre; jóllehet a törv. Isten jóságának köszönhető, de másfelől nézve nélküle nem volna bűn, a törv. a bűn megismerésének az alapja, és "csak árnyéka az eljövendő javaknak, nem a valóság képe" c) a haláltól, "a bűn zsoldjá"-tól, a bűn életétől. ... Ezt a hármas megszabadítást a következők jellemzik: a) Krisztus viszi végbe; b) teljesen fel kell adni a tettekkel szerzett megigazulás elvét; c) minden embernek valóságos szabadulást jelent. HAAG lexikon törvény cikkéből: A törvénynek Krisztus a végső célja. Ez két dolgot jelent: egyfelől az ev. a törvény teljesítése, mert a törvény volt a nevelő Krisztusra. Másfelől viszont a végét jelenti az ev., vagyis a törvény megszűntét Jézus szavai szerint: "A törvény és a próféták Jánosig tartottak". Keresztyén Bibliai Lexikon szabadság cikkéből: A g.-ségben a szabadság elsőrenden politikai fogalom. A szabad ember a g. városállam közösségén belüli szabad polgárt jelöli, akinek a rabszolgákkal szemben a város ügyeibe beleszólási joga van, és önmaga fölött szabadon rendelkezik. Az ÓSZ nem ismeri ezt a szabadság-fogalmat, de ebből nem lehet arra következtetni, hogy az ÓSZ-ben ismeretlen lett volna a szabadság fogalma. Izráel a maga szabadságát mindig Isten megváltó és szabadító hatalmával összefüggésben látta. A szabadság a Jahve általi megszabadítást jelentette, ezért az ÓSZ-i szabadság-fogalomban a megváltás gondolata központi jelentőségű. Isten a szabadítás Istene, kiszabadítja népét >a szolgaság házából<, népének és az elnyomottaknak gócél-ja. Pál szerint az ember totálisan a bűn uralma alatt áll. Ez a jogi képzetekben megfogalmazott helyzet akkor változik, amikor a rabszolga meghal. Csak ekkor történhetik meg az uralomváltás. Pál képe totális: minden ember rabszolga, az ún. szabadok is a bűn hatalma alatt vannak. Ezért a bűn határozza meg az ember törvényeit is azáltal, hogy foglyul ejti az embert. Ez a törvény azonban nem a Tóra, hiszen éppen annak követeléseit akadályozza meg. Az egész világ a bűn törvénye alatt áll (3,9.19.23), az ember viszont a törvény (a Tóra) által ismeri fel azt, hogy bűnben él. Bűnben lenni egyúttal azt is jelenti, hogy önámításban, ill. hazugságban élünk. Keresztyén Bibliai Lexikon törvény cikkéből: Isten követelményének kinyilatkoztatását mindig megelőzi szeretetének kinyilvánítása. Megteremti az embert, elhelyezi az Éden kertjében, azután kívánja meg engedelmességét. Nóét kimenti az özönvízből, aztán közli vele akaratát. Ábrahámot elhívásával kiválasztja, áldást ígér neki és így mozdítja ki addigi környezetéből. Később szövetséget köt vele, ennek alapján követeli meg, hogy Ábrahám is megtartsa a szövetség rá eső részét. Izráelt megszabadítja Egyiptomból, erre hivatkozik a TÍZPARANCSOLAT bevezetőjében. A szabadítás és a szövetségkötés (ami maga is ajándék) után következnek a tulajdonképpeni törvények. Jézus azért jött, hogy a törvényt betöltse. Az írott parancs mögött mindig annak mélyebb szándékát keresi. Ezzel a törvényt radikalizálja és relativizálja. A házassági elválás kérdésében félretolja a mózesi törvényt és Isten eredeti akaratát a teremtéstörténetből világítja meg. [Mondhatni, isteni tórakritikát gyakorol. :-)] Jézus korának kegyesei különösen érzékenyek voltak a szombat kínosan pontos megtartására, hiszen ez annyira sajátjuk volt, ami megkülönböztette őket más népektől. Jézus itt is szembehelyezkedik a közvéleménnyel, egyik esetben Dávid -- formailag törvénysértő, de az ÓSZ-ben nem kárhoztatott -- cselekedetére hivatkozik, majd arra, hogy jót tenni szombaton is szabad. Sálóm-Eiréné-Pax, Üdv: \\\\\\///// / _ _ \ (| (.) (.) |) ____________________.oOOo__( )__oOOo.____________________ | | | Tommyca - Szakács Tamás | | | | 2170 Aszód, Falujárók útja 5/8. 2. lépcsőház, I. em. 7. | | (28) 402-085 | | | | tommyca@mail.digitel2002.hu | | http://www.extra.hu/Tommyca | |____________________.oooO________________________________| ( ) Oooo. \ ( ( ) \_) ) / (_/