Feladó: "Szakács Tamás" Címzett: "Fraternet Mindenki" Tárgy: Lk 4,13-21. - Ma teljesedett be! Dátum: 2001. december 1. 12:07 Kedves 'Szabadítandó Foglyok'! Remélem, hogy Drüszler Ferenc és Németh Zoli vírusai se a Ti gépeteket nem fertőzte meg, se az enyémet nem kerítette valahogyan hatalmába a víruselemzés során... Ma azonban, kedves Feleim, inkább nem vírusról mesélek Nektek, hanem valami másról, ami ugyan sokakat megfertőzött már a világban (úgy hatodrészt), és sasszárnyakon terjed, de nem betegséget, hanem életet hordoz... Valami hírről van szó -- örömhírről. Valami Názáretiről, akinek "elterjedt a híre az egész környéken." Igazi ádventi üzenet. Ha az ember a hivatására készül, akkor tanulni szokott. Jézus kicsit másképp kezdte küldetését -- nyilvános fellépése előtt böjtölt és megkísértetett. Megszívlelendő tanács mindazoknak, akik az egyházban bármilyen szolgálatot végeznek... Ezek után van helye arról beszélni, hogy "Ma teljesedett be az írás fületek hallatára." (21b.) El lehet utasítani Isten igéjét. A botránkoztató az, ami ma is sokak csőrét piszkálja: milyen alapon lép fel isteni igénnyel Jézus? Hiszen ő csak egy ács, egy ember! Milyen alapon lép fel egy lelkész azzal az igénnyel, hogy Isten üzenetét közvetíti? Hiszen csak egy ember! Ma is sokan utasítják el annak örömhírét, hogy ma, fülünk hallatára teljesedik be az Írás... Ma is Jézusban teljesedik be minden. Ez év ádventjében is Jézusban teljesedik be Isten minden ígérete. Érdekes, hogy ez a jelenet már akkor történik, amikor Jézus működésének, tanításának híre megy --mégis elutasítják... Lehet, hogy már csak szakmai ártalom, de tulajdonképpen 'láthatóvá válik' itt a Deus absconditus. :-) Hiszen hogyan is valósultak meg Isten ígéretei? Természetesen az 'álruhás' Istenben, az emberré lett Istenben! Ezért is folytatódik úgy a történet, hogy megbotránkoznak a galileai atyafiak -- hiszen ők csak egy ácsfit látnak, hogyan mer ez Isten terveinek megvalósulásáról beszélni? És bizony nem így vagyunk sokszor magunk is, amikor Isten Igéjét azzal utasítjuk el, hogy az csak egy könyv szava, amit előbb kritika alá kell venni; hogy csak egy szószékre kapaszkodott ember szava akkor is, ha Isten szolgájának meri nevezni magát?! Isten mégis ebbe az emberi szóba rejti kinyilatkoztatását, és szól arról: most, szemetek láttára és fületek hallatára teljesedett be az Írás! Itt van ádvent, az Úr eljövetele -- akkor is, ha nem látunk glóriás alakot, sem mennyei villámokat, vagy füstoszlopot a pusztából... Nem látjuk, mi teljesedett volna be a felolvasottakkal -- ahogyan a názáretiek sem... Jubileumi Kommentár: "Luk. 4,14-30. Jézus Názáretben (Mt 13:53-58; Mk 6:1-6). A 14k. Jézus egész galileai munkásságának bevezetése, jellegét tekintve summárium (gyűjtő elbeszélés). Az időrend hasonló Mk-éhoz (1:14.21); és Mt-éhoz (Jézus elhagyja Názáretet: 4:13), de Jézus messiási munkásságának élére helyez egy tipikus és a továbbiakban nyilván többször ismétlődő mozzanatot, amelyre erősen emlékeztetnek Pál hasonló zsinagógai tapasztalatai az ApCsel-ben. Ezt a mozzanatot Názárettel kapcsolja össze, mert így válik különösen kiáltóvá Jézus honfitársainak döntése: hiszen ez a helység az, amelyben ifjúságát töltötte, felnevelkedett Jézus. Amikor a zsinagógában (állva) felolvassa a prófétai igét, amely az ún. "szegények evangéliuma" (Ézs 61:1k. a LXX után szabadon; a megfogalmazás nyitva hagyja azt a kérdést, hogy titokzatos vezetés hatására választja ezt Jézus, vagy kikeresi), és azután (leülve) magyarázatot fűz hozzá, akkor csak azzal a jogával él, amely a zsinagóga valamennyi felnőtt férfitagjának biztosítva van (az arámra fordítás mozzanata kimaradt: a jelenet ábrázolása minden korrektsége ellenére is tipikus). Jézus igemagyarázatát egyetlen jellemző mondatban foglalja össze Lk: Jézus önmaga személyét állítja úgy oda hallgatói elé, mint akiben az ősi ígéret beteljesedett. Hallgatóinak az a kiváltság jutott osztályrészül, hogy közvetlen tanúi lehetnek ennek a beteljesedésnek, ahogyan fülük hallatára hangzik el az az isteni hitelű igehirdetés is, amely felhívja erre a figyelmüket. De a jelenlevők inkább hisznek önmaguk emberi szempontjainak, mint Isten tetteinek és kijelentésének: ellene mondanak Jézusnak (emartyroun autó negatív értelemben: "ellene tanúskodtak"), nem tudják bevenni, hogy titokzatos származású Messiás helyett magukfajta ember, jól ismert földijük hirdesse nekik a kegyelem igéit, a messiási igehirdetés tartalmát. Jézus beléjük lát, és szemükre veti, hogy ha "csodákkal" hitelesítené fellépését, akkor elfogadnák messiási igényét. Hivatkozhatnak Kapernaumra, de alaptalanul teszik: ott azért tett messiási jeleket, mert hittek benne; itt azért várnak jelt tőle, hogy megkerülhessék a hit döntésének kockázatát. Az ószövetségi hivatkozások (1Kir 17:1; 18:1.9) előre vetik az ApCsel jól ismert motívumának az árnyékát: Isten elfordul az engedetlen néptől, az evangélium hirdetését és tetteinek véghezvitelét a pogányok között folytatja. így utal Jézus arra, hogy a prófétát azok nem szokták elfogadni, akik emberközelségben vannak vele. Neki is szakítania kell szülő városával (vö. Mk 6:1kk.; Mt 13:53kk.), mert a názáreti zsinagóga népe meg akarja kövezni igehirdetéséért. Jézus tanítványai sorában nincsen is képviselve Názáret népe, de Jézus a názáretiek gyilkos szándékát türelméből nem engedi megvalósulni, mert nem jött még el az ő órája. Ellenfelei tehetetlenek, Lk ábrázolása viszont annyira tárgyszerű, hogy azt sem sejteti: csodás jelenségről van-e szó vagy Jézus személyiségének lenyűgöző erejéről. Ennek eldöntését olvasóira bízza." Sálóm-Eiréné-Pax, Üdv: \\\\\\///// / _ _ \ (| (.) (.) |) ____________________.oOOo__( )__oOOo.____________________ | | | Tommyca - Szakács Tamás | | | | 2170 Aszód, Falujárók útja 5/8. 2. lépcsőház, I. em. 7. | | (28) 402-085 | | | | tommyca@mail.digitel2002.hu | | http://www.extra.hu/Tommyca | |____________________.oooO________________________________| ( ) Oooo. \ ( ( ) \_) ) / (_/ #