Feladó: "Szakács Tamás" Címzett: "FraterNet Mindenki" Tárgy: Mt 23,37-39. - Szth. ü. u. 2. Dátum: 2000. június 30. 21:25 Kedves Ige-figyelő Frátrim! Folytatásos fél-magán sorozatom újabb állomása e heti igehirdetésünk körül forgolódik: Mt 23,37-39. Szól az egyház vezetőihez, akik megölik a prófétalelkeket, stb. A fejezet elejétől kezdve a farizeusok és írástudók elleni beszéd. -- De ne higgyük, hogy e mögé bújhatunk, mondván, hogy mi nem vagyunk vezetők! A fejezet záró részében, alapigénkben Jézus egész Jeruzsálemhez, mindannyiunkhoz szól! És bizony meg kell vallanunk: van okunk szégyenkezni. Hány próféta vére szárad is lelkünkön? Isten hány küldöttjét is köveztük meg életünkben? Nemcsak fizikailag lehet ugyanis, hanem sokkal inkább szellemileg, lelkileg -- pl. elég csupán nem hallgatni rá. Végül: hányszor feszítettük meg Jézust? Amikor össze akart gyűjteni kiscsibeként, de mi nem akartuk. Bőven van elég szégyenkeznivalónk... Az ítélet véresen komoly és rettenetesen súlyos: elhagyottá lesz házatok! Izráel majdnem 2000 évig teljes szétszóratásban, haza, ház nélkül élt! Gyakorlatilag pedig máig nem szűnt meg a szétszóratás, hiszen a zsidóságnak csak egy kis része települt vissza Izráelbe. A visszatelepülés mégis csoda, mégis kegyelem -- LEON URIS: Exodus c. regénye zseniálisan írja le a történteket. Mert Isten célja mégsem az ítélet, hanem hogy csibéit összegyűjtse! A mai egyház (keresztyénség) is nagyon beteg, mint a zsidóság volt Jézus korában. Egyháztagok élnek olyan életet, ami sokszor még hitetlenekhez is méltatlan. Nemcsak a világban nő a bűnözés, erkölcstelenség, hanem sajnos az egyházban is. Elfelejtettük, hogy az egyház a Krisztus-követők, a szentek közössége, és jó esetben sekélyes klubbá alakítottuk, rosszabb esetben rablók barlangjává. Valljuk meg őszintén: nem Krisztus a középpont, nem rajta tájékozódunk. Pedig Ő hányszor küldött prófétákat, követeket, hányszor akart összegyűjteni, mint csibéket -- de mi nem akartuk; hanem megöltük Isten embereit. Hát elhagyottá lesz a házunk. A keresztyének száma Európában még papírforma szerint is fogy -- hát még lelkület szerint! Csibegyűjtéshez párhuzam lehet: prozelitákra mondták: a sekíná szárnya alá került -- kérubok szárnyai a szentek szentjében. ÓSZi párhuzamok: 5Móz 32,11.; Ruth 2,12.; 1Kir 8,6.; 1Krón 28,18., Zsolt 17,8.; 36,8.; 57,2.; 61,5.63,8.; 91,4.; Ézs 31,5.; (Ez 16,8.) Az ítélet iszonyú: elhagyottá lesz házatok -- azaz, akiért épült ház, elhagyja azt... Áttételesen pedig nyilvánvalóan a templom is előttünk van -- főleg a textust követő tanítványi kérdést figyelembe véve egyértelmű, hogy Isten háza is elhagyott lett, mert elhagyta, Akiért épült. Itt van Isten köztünk? Imádjuk Őt? Vagy nem akartuk, Ő pedig elhagyott minket, templomunkat? Úrvacsorára készülve különösen is szíven kell üssön Jézus mai szava! Ugyanakkor nem egyszerűen arról van szó, hogy az ítélet az utolsó -- lesz még hozsánnázás, amikor eljön az Úr nevében áldott! De ti nem akartátok... -- Isten nem kényszerít, nem erőszakolja ránk szeretetét. Ellen lehet állni az összegyűjtésnek, nem fog mindenkit csak azért is üdvözíteni -- de jaj annak a háznak, amely ezt teszi, hiszen elhagyottá, pusztává lesz! Ellenben Józsué hitvallását tehetjük magunkévá: "De én és az én házam népe az URat szolgáljuk!" (Józs 24,15.) Jézus össze akarta gyűjteni a népet -- ehelyett 70 után szétszóródott. Nem önkén tették -- de nem is a rómaiak miatt; hanem bűneik következtében Isten maga szórta őket szét! A keresztyénség nem épp ilyen szétszórt? Ezt talán nem bűneink hozták? Nem vagyunk szétszórtak olyan értelemben is, hogy evangélikusságunk szétszóródott, szórványban él? Nem vagyunk szétszórtak olyan értelemben is, hogy egymással nem tudunk kijönni, egyetérteni? Nem vagyunk szétszórtak lelkileg is? Nem tudunk Krisztusra koncentrálni, az elcsendesedésre, igeolvasásra-figyelésre, imádságra. Jó lenne végre összeszedetté válni, mert Jézus már rengetegszer próbált szárnyai alá gyűjteni! Jézus nem beszél kevesebbről, mint keresztyénüldözésről! Tulajdonképpen a textusba bele van rejtve, de az előtte levő kontextus alapján végképp egyértelmű: a prófétákat megölik, Isten követeit megkövezik -- kigúnyolják, meghurcolják, deportálják, lecsukják. Nem volt ez másképp régen sem, ma se számíthatunk másra. Mai keresztyénüldözési forma pl. -- a hitetlenség mellett --, hogy megpróbálják a keresztyéneket lejáratni, nevetségessé tenni, irracionálisnak beállítani. Ennek nagyszerű példáját tapasztaltam az elmúlt két és fél hónapban a HIX Tudomány ill. Filozófia vitájában. Pl. BULTMANN mai parafrázisával: "Nem lehet egyszerre a feltámadásban hinni, és ugyanakkor számítógépet használni, meg a modern orvostudomány szolgáltatásait igénybe venni." (SziA) Sőt, még ezzel sem elégednek meg, hanem magát Krisztust is gyalázzak, ferdített véleményeket hangoztatnak. Pl. SziA: "Aztán ne feledjük el Jézus megdöbbentő militarizmusát se." Jézus, mint erőszakos, háborús alak? Persze így is fel lehet fogni, ha csak kiragadott mondatokat vagyunk hajlandók meghallani... Sálóm-Eiréné-Üdv: \\\\\\///// / _ _ \ (| (.) (.) |) ____________________.oOOo__( )__oOOo.____________________ | | | Tommyca - Szakács Tamás | | | | 2170 Aszód, Falujárók útja 5/8. 2. lépcsőház, I. em. 7. | | (28) 402-085 | | | | tommyca@mail.digitel2002.hu | | http://www.geocities.com/Athens/Agora/3031/ | |____________________.oooO________________________________| ( ) Oooo. \ ( ( ) \_) ) / (_/ #